A világbajnoki finálé óta másodszor találkozott a két sztárokkal teletűzdelt futballnagyhatalom. Tavaly júniusban, a Zidane-Materazzi affér miatt is emlékezetes berlini vb-döntőben tizenegyesekkel győztek az olaszok, és negyedszer is elfoglalhatták helyüket a világ legnépszerűbb sportágának trónján.

A németországi finalistákat egy csoportba sorsolták, így a döntő utáni következő randevúig csupán szeptember 6-ig kellett várni, ekkor a gallok hazai környezetben 3-1-re verték a taljánokat a párizsi presztízscsatán. A találkozót megelőzően a franciák 18 ponttal vezették a csoportot a 16 pontos olaszok előtt, a hazaiaknak három pontra volt tehát szükségük, hogy a csoport élére törjenek.

A házigazda a Buffon - Oddo, Cannavaro, Barzagli, Zambrotta - De Rossi; Camoranesi, Gattuso, Pirlo, Del Piero – Inzaghi összeállításban kezdett, a látogató pedig a Landreau - Diarra, Thuram, Escude, Abidal - Ribery, Vieira, Makelele, Malouda - Henry, Anelka kezdőtizeneggyel várta a csatát.

Pokoli hangulat és teltház fogadta a francia válogatottat Milánó futballszentélyében, a San Siróban. A két csapat között heteken át folyó nyilatkozatháború és ellenségeskedés megtette hatását, szomorú előjátéka volt a mérkőzésnek, hogy a teljes olasz szurkolótábor füttykoncerttel zavarta meg a francia himnuszt, a Marseilles-t.

Hatalmas taktikai csatával kezdődött a mérkőzés, a két vb-döntős gárda az első perctől egymásnak feszült. Pirlo szöglete után adódott a meccs első lehetősége, a Real Madrid védője, Fabio Cannavaro robbant erre be, s Landreau nagy bravúrjára volt szükség, hogy újabb szöglet, és ne középkezdés következhessen.

Ezután Anelka és Camoranesi is lövőhelyzetig jutott, de az olaszok nem igazán tudták fogást találni, a nagyon kompaktnak mutatkozó francia csapaton, az egy szem csatár Filippo Inzaghi teljesen elszigetelődött elől. A 32. percben sárga lapot Gattuso, így kihagyni kényszerül az ukránok elleni jövő szerdai vendégjátékot.

A félidő vége azonban az olaszoké volt: a 33. percben Camoranesi verekedte be magát a franciák büntetőterületére, majd pazarul tálalt Del Piero elé, aki azonban joblábas lapos lövésével éppen Landreau-t találta telibe. Egy percre rá Inzaghi durrantott rá 14 méterről, cimbalomszögből, valószínűtlen ívelése a felső lécről vágódott a kapu mögé. Az első félidőt Malouda remekbe szabott kapáslövése zárta, Buffon kapust azonban nem tudta meglepni próbálkozásával.

A fordulás után az olasz fölény már a múlté volt, a franciák uralták a játékot. Azonban az olaszok játékában továbbra is benne volt a gól. A győzelem reményében Roberto Donadoni igyekezett cserékkel felrázni a csapatot, Simone Perrottát és Christiano Lucarellit is pályára küldte.

A végjátékban Alessandro Del Pierót is lehozta, a helyére Antonio Di Natale állt (aki az augusztus 22-i magyar-olaszon szerencsés góljával megráncigálta az oroszlán bajszát, hogy aztán a házigazda meg se álljon három remekbe szabott találatig).

A hosszabbítás perceiben jobbára a hazai térfélen zajlott a játék, de gól nem született. Az idegenbeli döntetlen igen értékes a franciáknak, ugyanis megőrizték vezető pozíciójukat a csoportban.