A vasárnap esti rangadót a francia klubfutball ünnepeként harangozták be, ennek a párharcnak a két együttes tabellán elfoglalt pozíciójától és aktuális formájától függetlenül minden egyes alkalommal óriási a tétje. A rangsorban az Olymique Marseille a második, Paris Saint-Germain pedig a kilencedik helyen állt a mérkőzés előtt.

Nem a kétszeres bajnok (1986, 1994), hétszeres kupagyőztes (1982, 1983, 1993, 1995, 1998, 2004, 2006), háromszoros Ligakupa-győztes (1995, 1998, 2008) PSG számított a mérkőzés esélyesének, a végén mégis a fővárosiak örülhettek.

Az iramra és a színvonalra nem lehetett panasz, eseményekben bővelkedő, öldöklő iramú összecsapásnak lehetett szemtanúja az az 56 426 futballszurkoló, aki helyet foglalt az impozáns Stade Vélodrome nézőterén.

A hazai hívek elnémultak, a vendégdrukkerek viszont önkívületi állapotban tomboltak a 10. percben, ekkor ugyanis Guillaume Hoarau bevette az OM kapuját. Jerome Rothen szöglete után Lorik Canát és Vitorino Hiltont túlugorva volt eredményes fejjel.

A marseille-i publikum bánatát azonban orvosolta az első félidő hátralévő része. A 21. percben Mamadou Niang egyenlített. A párizsiak kapusa és védője nem értette meg egymást, Grégory Bourillon kifejelte a labdát Mickael Landreau kezei közül, a szenegáli gólvágónak nem volt más dolga, minthogy közvetlen közelről az üres kapuba kotorja a labdát. Ez nem is okozott neki gondot.

A 45. percben Bakari Koné 20 méterről lőtt, Landreau védett, a kipattanót Mathieu Valbuena értékesítette. Ennyi öröm jutott a vendéglátók szurkolóinak ezen az estén, nem több. A második félidőben ugyanis beindult a PSG-henger, amely maga alá temette az OM-et.

Az 53. percben Peguy Luyindula egyenlített, a 77. percben Rothen góljával pedig már újra a fővárosiaknál volt az előny. Futhattak az eredmény után Eric Gerets fiai. Paul Le Guen tanítványai azonban nem hagyták veszni azt, amiért odáig küzdöttek, ráaádásul még rá is tudtak tenni egy lapáttal a hajrában. A 83. percben Hoarau állította be a 2-4-es végeredményt.